Mióta nem írtam elég sok minden történt velem. 

 Végre elhatároztam magamat, hogy írjak egy normális bejegyzést.  A következő pedig a gólyatábort fogja tartalmazni és részletesen próbálom majd leírni. 5 napos volt, ezért hiányoztam ennyit, szóval van mit mesélni.

Nos Daniii. 

Mint gondolom észrevettétek, tud a blogomról, olvassa és értesült erről a bejegyzésről is. Amit cseppet sem bánok.:)

Szóóóóval a randi nagyon jól sikerült úgy gondolom.

Délután elmentem a nővéremhez, Biához, és segített elkészülni a találkozóra. Csini lettem, aznap kaptam meg az új szemüvegemet is, amitől kicsit tartottam, hogy Danii és más embereknek mi lesz a véleményük ezzel kapcsolatban. Biciklivel indultam el itthonról, de hamar rájöttem, hogy a szoknya és a kerékpár nem a legjobb párosítás.:D A hajam az úton szét ment szokás szerint, de semmigond azért a 10 percért megérte a fél óránál több szenvedés. Azt hiszem elégedett voltam a végeredménnyel.:) -Nagyon szerény vagyok, igen.

Nos lezártam a Coopnál a biciklim -mint kiderült ez sem ment olyan tökéletesen, mert simán elvihették volna, de ugyan már, kinek kell  az én cuki, elsős korom óta, érdekes állapotban meglevő biciklim?!- és odamentem a szökőkúthoz. Láttam egy busz éppen megállt, vártam, hátha leszáll, de nem az a jármű volt hanem a következő. A megálló előtt megállt, alaposan körbenézett, én meg integettem neki. Odajött és megdicsérte a páwás szemcsim. Aminek nagyon örültem, mert aggódtam mit fog gondolni. Elmentünk vízért egy kék kúthoz, én meg locsolkodós kedvemben voltam...:D Leültünk a parkba, a buszmegálló mögötti padon ültünk, az lett a kedvenc helyem. Láttunk egy mókust is. Beszélgettünk, majd megmutatta azt a verset amit nekem írt. Igeeeen, írt nekem egy verset! Igaz, hogy a buszon, igaz, hogy elektronikusan a telefonjában, de jaj olyan jó lett.:3 Szegény, hogy féltette már a készülékét tőlem. Jogosan...:D

 Majd miután én is elolvastam, megöleltem és megcsókolt...:$ És hű. Azóta együtt vagyunk. Ő és én. Miylen jól hangzik.

Kézenfogva sétáltunk, meg lezárta normálisan a bicajom, majd szerettem volna a park közepén táncolni vele. És fogjuk rá, hogy ezt csináltuk. De azt mondta elvisz egyszer Dusnokra táncolni. Nos Dani, szavadon foglak!:D

Bementünk a Művelődési házba és amíg Ő a mosdóban tartózkodott -igen, nagy Ő- addig én a kiállított képeket nézegettem. Majd az angoltanárnővel váltottunk pár szót. Mikor elköszöntünk egymástól folytattam a bámészkodást. Egyszer csak úgy megijedtem, mivel Dani oda lopódzott a hátam mögé és átölelt.:) Jaaj olyan édes.

Jól van, nem kezdek el órákat ömlengeni róla.

Nos, dióhéjban ennyi. Együtt vagyunk, szeretjük egymást és ez a lényeg. Egyébként a családom még nem ismeri, de már bírja, szóval ennek (is) örülök. Ki nem szereti azt az embert, aki hajnali 1 környékén énekel és gitározik nekem?!

Végül megköszönöm Armandnak és Nándinak, hogy pár hónappal ezelőtt odaszólítottak magukhoz és megismertem Danit. És Augusztus 16-án nagyon-nagyon jól éreztem magam.

És befejezésül a vers.♥