Sziasztok!

 Készen lettem az új kinézettel, ami nekem nagyon tetszik. Kíváncsi vagyok a Ti véleményetekre is! ;)

Nos, végre tavaszi szünet.

 Mostanában olyan üresnek érzem magam. Nem tudom mi van velem. Párnappal ezelőtt végig bőgtem az egész délutánt és estét. Csakúgy. Ez van, ha gondolkodni kezdek.

Ha egy sor panaszkodást és nyávogás akartok olvasni menj a tovább gombra, de most jöjjön egy boldogabb szöveg. :D

Névnapom volt március 22-én és  kaptam Keresztanyutól csokit meg pénzt. Azon gondolkodom, hogy mit vegyek. Annyi minden kellene:D Húha, Ti mit csinálnátok, ha lenne csak úgy mellékesen 5 millió forintotok? Én biztos kifosztanám a ruhaüzleteket, a cukrászdát, a vidámparkokat és azon lennék, hogy minél több boldog emléket szerezzek. Persze adnék a családomnak is egy csomó mindent. Meg elmennék mindenhová a barátaimmal.:D Szóval, ha olvassátok véletlen, ha nyerek 5 millió forintot a  Lottón - amit kétlek, már csak azért is, mert nem Lottózom - akkor készüljetek, mert megyünk mindenfelé csavarogni egy luxus repülőn vagy valami biztonságosabb közlekedési eszközön. :D

Tesóm ajánlotta a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeit. Tervezem elolvasni, mert az elmondása és az ismertetők alapján érdekes és nagyon jó könyv. :)

 

 Mindenki azt nézi, hogy milyen jó életem van miközben nem lát a dolgok mögé. Így vagyok rád féltékeny, úgy vagyok rád féltékeny és nincs is rá okuk. Nem is ismernek, csak hallottak egy pletykát és egyből meg van az embernek a véleménye, hogy húdejóneki. Hát egyáltalán nem.  Ha ismernének bazd meg tudnák, hogy anya egyedül nevel, mivel apa meghalt. December óta még egy testvért is elveszítettem. Nem vagyunk húdegazdagok, vagyis de, mivel felvettünk több milliós hitelt. Jártam egy fiúval, mert attól féltem,hogy öngyilkos lesz. Oké 1 hétig, de az is szörnyű volt és utánna kiderült, hogy sosem tenne ilyet. És ha már egy normális kapcsolatról reménykedtem L. romba döntötte az esélyeimet. Miután elérte, hogy szép lassan belezúgjak, csak úgy eldobott. Első és utolsó sírásom egy rohadt fiú miatt, ja nem, mostanában megint bőgtem K. miatt. Eszembejutott, hogy mennyire jól éreztük magunkat párszor és összehasonlításképpen most mivan. Egyszer közeledik puszilgat - !! -, utána még hozzám szólni sem mer, de azért megölel, meg röhögünk együtt, aztán már nem tudja mit akar.  A nyaram szörnyű lelkiismeret-furdalással telt és még most is állandóan bánt valami. Az egyik legjobb barátnőmmel állandóan veszekedünk.

Ezek után akarjak még bármit is érezni?!

 Szerencsémre ez a hülyeségen gyorsan túl fogom tenni magam, ez csak egy hangulatingadozás. Egyszeri alkalom volt, hogy én panaszkodtam Nektek.:D A következő már egy boldogabb bejegyzés lesz :D.

*: Elnézést a káromkodásokért! :)